A vallás és a hit ugyanaz?
Sokan egymás szinonimájaként használják ezeket a fogalmakat. De vajon ugyanazt jelentik? Nézzük meg!
A vallás külsőségeken alapul. Mit mutatunk kifelé az embereknek? Templomba járás, nyilvános imádkozás, rózsafűzér morzsolgatás, szépen mosolygás, kedves szavak egymáshoz, akkor is, ha nem úgy gondoljuk. Illem, szokások, külsőségek. Azaz nem őszinte.
A vallás cselekedetekről szól, a hit pedig szeretetről. Ha szeretet nélkül őszintétlenül cselekszünk, mert a vallásunk megkívánja, az emberek elvárják tőlünk, az nem hit, ugyanis nem Isten kedvében akarunk járni, hanem emberekében. Embereknek akarunk megfelelni.
A hit folyamatos kapcsolat Istennel. Belül. Gondolatainkban, érzéseinkben. Ebből a kapcsolatból fakadnak cselekedeteink, szavaink, amelynek jele a szeretet. A megbocsátás, az irgalom, a könyörület, a kegyelem. Azaz a Szeretet.
Nem a cselekedeteinkből fakad tehát a hitünk, hanem pont fordítva, a hitünkből nőnek ki gyümölcsökként a cselekedeteink.
A vallás pedig megfordítja ezt és azt tanítja, hogy ha ezt, meg azt teszed, akkor lesz hited.
De nem lesz.
A hithez ugyanis a legfontosabb felvenni a kapcsolatot Istennel, megismerni, megérteni Őt és a kedvében járni. Először belül. Magadban. Aztán később ebből fakadnak majd a külső cselekedetek.
De csak addig, amíg a kapcsolat aktív.
A hit tehát belső kapcsolat Istennel. Szeretetből.
A vallás pedig külső megfelelés embereknek, mert azt mondták, hogy ezt, meg azt kell csinálni.
Nagyon nem mindegy...
